Úgy tudom, hogy a településen eddig nem végeztek botanikai vagy zoológiai felmérést, illetve élőhely-térképezést, így nem állnak rendelkezésemre irodalmi információk arra vonatkozóan, hogy milyen védett növények és állatok, valamint azok élő-, táplálkozó- vagy költőhelyei találhatók meg a falu területén. Saját megfigyeléseim eredményei az alábbiak.

Természetvédelmi szempontból mindenképpen érdemes lenne megvizsgálni a település volt zártkertes övezeteit, ahol a felhagyott szőlők és gyümölcsösök feltehetőleg nagy számú, természetvédelmi szempontból értékes rovarnak (lepkéknek, poszméheknek, cincéreknek stb.), hüllőnek (pl. fürge gyíknak, zöld gyíknak), kisemlősnek (pl. sünnek, peléknek, cickányoknak, denevéreknek stb.), valamint madaraknak (pl. cinegéknek, harkályoknak, gébicseknek stb.) szolgálnak élő- és táplálkozóhelyül.

A szárazabb réteken, legelőkön (l. a Kásafőző nevű helyet) a löszpusztagyepek jellegzetes védett növényeit (pl. árvalányhaj-félék: Stipa spp.) lehetne keresgélni.

A regionális jelentőségű ökológiai folyosót képező Váli-víz mentén a vizes élőhelyekre jellemző értékes növénytársulásokat érdemes lenne kutatni. Előfordulhatnak ott az ilyen helyeken közönségesnek számító boglárkafélék éppúgy, mint a ritkább nősziromfélék, ritka fűfélék, valamint értékes vízparti fészkelő madarak.
A község változatos területei kiváló költő- és táplálkozóhelyei a különféle, természetvédelmi szempontból is értékes madaraknak. A teljesség igénye nélkül megemlítek néhányat:
A Váli-patak völgyében és a kapcsolódó erdősávokban többek között sárgarigó (Oriolus oriolus), kakukk (Cuculus canorus), szürke gém (Ardea cinerea), egerészölyv (Buteo buteo) és macskabagoly (Strix aluco) fészkelése bizonyított.
Egy szántóföld melletti bozótosabb helyen, út mentén, fürjek (Coturnix coturnix) költenek.
A falu egyik, patakvölgyhöz közeli házán fehér gólya (Ciconia ciconia) pár költ minden évben, rendszeresen. Táplálkozóhelyük elsősorban a patak és az ahhoz kapcsolódó nedves rétek, másodsorban a szántóföldek.
A Kásafőző és a pataktól kissé távolabbi dombok löszfalaiban gyurgyalagok (Merops apiaster) telepei láthatók. Ezen a területen is fészkelnek egerészölyvek (Buteo buteo).
Ő sszel, vonulásukat megszakítva több százas vetési lúd (Anser fabalis) csapatok pihennek meg a község egyes szántóterületein.
Gyakran láthatók kiskócsagok (Egretta garzetta) is, amint a Kajászó és Baracska határában található víztározó felé igyekeznek. Néhány egyed gyakran választja táplálkozóhelyül a két, patakvölgyben található kis tabajdi tavat.
A bozótos területeken gyakori fészkelő a hantmadár (Oenanthe oenanthe), és a vörösbegy (Erithacus rubecula), valamint a gyönyörű énekűfülemüle (Luscinia megarhynchos), míg a szántókon, nyílt területeken a búbos pacsirta (Galerida cristata) és a mezei pacsirta (Alauda arvensis) rendszeres költő.
Nyílt mezőgazdasági területeken találkozhatunk a jellegzetes hangú búbos bankákkal (Upupa epops) és a barázdabillegetőkkel (Motacilla alba), sárga billegetőkkel (Motacilla flava) is.
Kora tavasszal, a szántóföldek és rétek vízállásos, belvizes foltjain bíbiceket (Vanellus vanellus) is láthat a figyelmes természetjáró.
További madártani vizsgálatok lennének szükségesek a község – bizonyára rendkívül gazdag – avifaunájának feltárása érdekében.

Szintén jelentős, és életformájukból adódóan szorosan a patakhoz, a patak menti nedves és üde rétekhez kötött, védett állatok a békák. Tavasszal gyönyörű, gyakran fülsiketítő koncertet adnak a zöld levelibékák (Hyla arborea), a barna és a zöld varangyok (Bufo bufo és B. viridis), valamint a vöröshasú unkák (Bombina bombina) egyedei.
A fentebb említett Zsemle-hegy erdejének sokrétű élővilágát sajnos, nem volt alkalmam alaposabban tanulmányozni, de bizonyára azt is érdemes lenne természetvédelmi szempontból megvizsgálni.

Horváth Judit

A cikk felhasználása csak a szerző beleegyezésével lehetséges.