A Váli-völgy a Dunántúl része, Budapesttől mintegy 40-50 km-re helyezkedik el, ezért mindazok, akik Budapest környékén keresnek pihenő, kiránduló helyet, szívesen jönnek ide. A völgy a csendet, nyugalmat kedvelők közkedvelt helye.
Vajda János magyar költő, író, publicista 1827. május 7-én született Pesten. Szülei hamarosan a dunántúli Válra költöztek. Édesapja főerdész volt, így lett Vajda János nagy élménye a természet, a váli erdő, mely verseiben is fontos szerepet tölt majd be. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Diákkorától írt verseket.
1880. június 10-én született a Fejér megyei Tabajdon, mint maga utalt rá kedves szavakkal: „a kies Váli völgy” egyik falujában. Szülei — Mészöly Pál református lelkipásztor, az édesapa és Farkasdy Laura, az édesanya — három fiútestvérével, Endrével, Pállal és Dezsővel együtt igen gondos nevelésben részesítették. Az apa az ötödik gimnáziumig maga tanította fiait otthon.
1926-ban született Válon. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János és Bernáth Aurél tanítványa volt, 1952-ben szerzett diplomát. Tanárai közül Bernáth Aurél hatott látásmódjára. 1968-ban önálló anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. Gyűjteményes tárlata 1969-ben volt a Műcsarnokban, akvarell-bemutatója a budapesti József Attila Művelődési Házban (1972), a Helikon Galériában és a Műcsarnokban (1973). Ezen kívül számos vidéki városban mutatta be alkotásait. 1973 és 1986 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1956-ban, 1966-ban Munkácsy-díjjal, 1971-ben érdemes művészi címmel tüntették ki. 1964-ben elnyerte az Egri Akvarell Biennálé nagydíját. 1978-ban kiváló művészi címet adományoztak munkásságáért. 1983-ban Kossuth-díjat kapott.